KÖNYV: Bosszantöpp és más furcsaságok

Nehéz ma a gyermekirodalomról indulatok nélkül beszélni. Egyrészt azért, mert a szerzők vagy alábecsülik a korosztályukat, vagy annyi burkolt felnőtt utalást tesznek történeteikbe, hogy az egy ötéves számára értelmezhetetlenné válik, másrészt pedig azért, mert nagyon csekély figyelem jut ma az irodalom eme szegmensére, noha a gyermekek fejlődésének elengedhetetlen része a rendszeres meseolvasás. Sajnos a rohanó világunk nem kedvez a gyermekirodalomnak, hiszen gyermekeink már csecsemőkortól egy vizuális ingerektől hemzsegő világban nőnek fel, hiszen gyakran hagyjuk őket a tévé előtt, azonban mindig vannak olyanok, akik mesevilágukkal nemcsak jobbá teszik a világot, reményt is adnak arra, hogy a gyermekirodalomnak még van jövője.

Noha jómagam már kinőttem abból a korosztályból, amikor passzióból mesekönyveket olvasok, illetve a közvetlen környezetemben sem szorul már rá arra, hogy pszichés fejlődését felolvasással segítsem elő, mégis örömmel nyitottam ki Nádasi-Ozsvár Andrea Bosszantöpp és más furcsaságok című könyvét. A kötet öt mesét tartalmaz, a mesék főhőse egy Rebi nevű kislány (akire egyébként a Rebimesék félősöknek és bátraknak alcím is utal), aki bájos és izgalmas kalandokba keveredik Bosszantöppel, Zebulonnal, az akciócsiákkal, a porcicákkal, vagy éppen a munkájába belemerülő édesapjával. Az öt egymással csak laza összefüggésben álló (de önmagukban is tökéletesen értelmezhető) történet a hétköznapok apró mozzanataiból merít ihletet, és teszi őket varázslatossá, és miközben egy rejtett mesevilág jelenik meg előttünk- ami a felnőtt olvasót visszaröpíti gyermekkorába, a gyermekolvasót pedig az apró varázslatok misztériumával teljesen elkápráztatja-, mindenki felfedezheti, hogy a mesék mennyire nélkülözhetetlenek a hétköznapjainkból. Nádasi- Ozsvár Andrea remek balanszot talált a két világ között, átható lendülettel és tudatossággal építi fel világát, ami a gyermeki megfigyeléseken alapulva egy vidám atmoszférát teremt. Főgel Alexandra rajzai pedig arcot, testet adnak ennek a világnak, remekül kiegészítik a szerző gondolatait.

Összességében a Bosszantöpp és más furcsaságok (nekem) egy könnyed vasárnap délelőtti olvasmány volt, kicsit mintha a régi idők matinéjét idézte volna, amikor a vasárnap délelőttöket pizsamában, a kedvenc meséinkkel töltöttük. Bátran ajánlom kisgyermekes szülőknek, mert nemcsak porontyaiknak, hanem számukra is kaput nyitnak abba a mesevilágba, amit egyre inkább kezdünk elfelejteni.