-
Igazán rendbe szedhetted volna magad.
Nézz magadra! Komolyan mondom.... Úgy nézel ki, mint aki most szökött meg egy
menekülttáborból. Látod, hogy van egy hatalmas folt a pólódon? Mi a francot
csináltál? Nem elég, hogy várnom kell rád fél órát, nem veszed fel a telefont,
ráadásul így jelensz meg... Mi van veled, megint ittál?
- Nem.
- Te, figyelj már, látod azt a férfit ott? Ne, ne a nőt nézd, hanem azt a csövest, aki ott ül amellett a szakállas mellett... Látod? Te pont ugyanígy nézel most ki. Nem tudom... Mostál te hajat egyáltalán az elmúlt hetekben? Én komolyan mondom, aggódom érted, mi van veled?
- Én...
- Jó, figyelj, ne is mondj most inkább semmit, menjünk, hazaviszlek, és rendbe szedünk téged, mert így te is tudod, hogy nem jelenhetsz meg a...
- Nem érdekel.
- Mi van? Mondd csak, beteg vagy, vagy mi van veled? Elfogyott az antidepresszánsod? Mert ez nagyon nem vicces. Erre készülünk fél éve, már mindenkit meghívtam, két óra múlva kezdődik a megnyitó, és...
- Nem hallottad, mit mondtam? Nem érdekel. Nem megyek el.
- Harvey, kérlek...
- Nem megyek el, John.
- Nézd, ott lesz Rosenberg és Smith, és Joe meg a többiek, meghívtam egy csomó kritikust, és nagy az érdeklődés, úgyhogy kérlek, szedd össze magad, és gyere el a megnyitóra! Rosenberg ráadásul komolyan érdeklődik irántad, nagy megállapodás van kilátásban, Harvey!
Harvey a fejét rázza, majd lassú mozdulatokkal a zsebébe nyúl, előveszi cigarettás dobozát, és lassú mozdulataival fokozva a feszültséget, rágyújt. Jó nagyot szív, majd folytatja:
- Végeztünk? Hazamehetek?
- Nem! Minek jöttél ide egyáltalán, ha nem akarsz eljönni a megnyitóra?
- Dolgom volt errefelé.
- Valóban?
- Valóban.
- Nézd, Harvey, kezd egy kicsit elegem lenni ezekből a sötét ügyleteidből. Mit csináltál?
- Nem hinném, hogy rád tartozik.
- Már pedig jogom van tudni, hogy mit csinálsz, amikor abból a pénzből élsz már hónapok óta, amit én adok neked. Hadd halljam, merre jártál?
Harvey újra nagyot szív, a füstöt lassan fújja ki, egyenesen John arcába.
- Nem tartozik rád, John. Vedd tudomásul.
- Idefigyelj... Kezdesz kihozni a sodromból! Mondd meg szépen, mit csináltál!
Harvey a egy tócsába dobja a csikket, majd rátapos. Sóhajt egy nagyot, de nem felel.
- Látom rajtad, hogy ittál.
- Akkor az előbb miért kérdezted, ittam-e, ha úgyis mindent látsz rajtam, Sherlock ?
- Harvey... hagyjuk ezt. Inkább szedd rendbe magad, és gyere el a megnyitóra.
- Nem. És kérlek, ne is fáraszd tovább magad, John, mert nem fogom meggondolni magam.
- Nem.
- Te, figyelj már, látod azt a férfit ott? Ne, ne a nőt nézd, hanem azt a csövest, aki ott ül amellett a szakállas mellett... Látod? Te pont ugyanígy nézel most ki. Nem tudom... Mostál te hajat egyáltalán az elmúlt hetekben? Én komolyan mondom, aggódom érted, mi van veled?
- Én...
- Jó, figyelj, ne is mondj most inkább semmit, menjünk, hazaviszlek, és rendbe szedünk téged, mert így te is tudod, hogy nem jelenhetsz meg a...
- Nem érdekel.
- Mi van? Mondd csak, beteg vagy, vagy mi van veled? Elfogyott az antidepresszánsod? Mert ez nagyon nem vicces. Erre készülünk fél éve, már mindenkit meghívtam, két óra múlva kezdődik a megnyitó, és...
- Nem hallottad, mit mondtam? Nem érdekel. Nem megyek el.
- Harvey, kérlek...
- Nem megyek el, John.
- Nézd, ott lesz Rosenberg és Smith, és Joe meg a többiek, meghívtam egy csomó kritikust, és nagy az érdeklődés, úgyhogy kérlek, szedd össze magad, és gyere el a megnyitóra! Rosenberg ráadásul komolyan érdeklődik irántad, nagy megállapodás van kilátásban, Harvey!
Harvey a fejét rázza, majd lassú mozdulatokkal a zsebébe nyúl, előveszi cigarettás dobozát, és lassú mozdulataival fokozva a feszültséget, rágyújt. Jó nagyot szív, majd folytatja:
- Végeztünk? Hazamehetek?
- Nem! Minek jöttél ide egyáltalán, ha nem akarsz eljönni a megnyitóra?
- Dolgom volt errefelé.
- Valóban?
- Valóban.
- Nézd, Harvey, kezd egy kicsit elegem lenni ezekből a sötét ügyleteidből. Mit csináltál?
- Nem hinném, hogy rád tartozik.
- Már pedig jogom van tudni, hogy mit csinálsz, amikor abból a pénzből élsz már hónapok óta, amit én adok neked. Hadd halljam, merre jártál?
Harvey újra nagyot szív, a füstöt lassan fújja ki, egyenesen John arcába.
- Nem tartozik rád, John. Vedd tudomásul.
- Idefigyelj... Kezdesz kihozni a sodromból! Mondd meg szépen, mit csináltál!
Harvey a egy tócsába dobja a csikket, majd rátapos. Sóhajt egy nagyot, de nem felel.
- Látom rajtad, hogy ittál.
- Akkor az előbb miért kérdezted, ittam-e, ha úgyis mindent látsz rajtam, Sherlock ?
- Harvey... hagyjuk ezt. Inkább szedd rendbe magad, és gyere el a megnyitóra.
- Nem. És kérlek, ne is fáraszd tovább magad, John, mert nem fogom meggondolni magam.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szólj hozzá!
Számít a véleményed! Írd meg kommentben és beszélgessünk egy jót!