Szürke, sötét, sötétebb - Egy elképzelt könyv

2017. október 16., hétfő

Szürke, sötét, sötétebb

A napokban robbant a hír, hogy E.L. James hamarosan új könyvvel gazdagítja a szórakoztató irodalom végtelenbe nyúló polcát. Hogy az eredetiségnek még csak nyomát se találjuk meg az új alkotásban, tovább folytatja a Greyjel megkezdett koncepciót, és a Darkerben feleleveníti nekünk a Sötét ötven árnyalatának történéseit Christian szemszögéből. 

Amikor a Grey kijött, Londonban figyeltem, ahogy a sarki fűszerest is elárasztja Christian sötét világa. Írtam akkor is egy rövidet, amelyben kifejeztem mély szkepticizmusomat a történet iránt, és a véleményemet sajnos azóta sem tudtam megváltoztatni. Azok, akik abban reménykedtek, hogy E.L. James a Szabadság ötven árnyalatának megírása óta írástechnikai gyakorlatokkal tökéletesítette a saját technikáját, csalódtak, hiszen a Grey csupán annyiban jobb az elődeitől, hogy Ana kevesebbszer fohászkodik belső istennőjéhez, és szólítja meg a szent tehenet, ha éppen megakad benne a szó döbbenetében. 

Tekintve, hogy Hollywood már az utolsó cseppet is kicsavarta a történetből zseniálisnak és merésznek nem nevezhető vizuális megoldásaival, jogosan gondolhatnánk azt, hogy ebből a történetből nem lehet többet kihozni, E.L James azonban másképp gondolta, ami akár ígéretesnek is tűnhetne, hiszen egy pszichésen sérült ember fejébe látni mindig sok izgatottsággal jár, azonban tekintve, hogy mennyi hitelesség és szakértelem szorult a szerző tollába, azt mondanám, hogy ez is csak egy verejtékes próbálkozás, hiszen új ötlettel még nem tudott előállni, ezért néhány mondatot átírt egy jól bevált történetből. Ez nem egyedülálló, hiszen az írók számára is izgalmas formai játék vagy stílusgyakorlat egy régi történet átírása, amivel lehetőségük nyílik átformálni is a művet az
aktuális gondolataik, mondandójuk szerint.

Itt azonban nyilvánvaló, hogy E.L. James nem az experimentális élmény miatt próbálkozik. Ugyan a Greyjel is felkúszott az eladási listák élére, és nyilvánvalóan nem lesz ez másként a Darker esetében sem,  hiszen unatkozó, szexuálisan frusztrált háziasszonyok milliói várják, hogy megtudják, Christian vajon miket él át szex közben, mégis fel kell tennünk a kérdést magunkban: Vajon mi nők tényleg ennyire felszínesek vagyunk, ha ugyan elítéljük a családon belüli erőszak minden létező formáját, mégis egy olyan mű létjogosultságát támogatjuk, amely gyakorlatilag nyíltan eltapossa a hiteltelen világával együtt mindazt, amiért jogvédők hosszú évtizedek óta harcolnak? Mert ha ez igaz, akkor a társadalom képe valahol nagyon eltorzult, és E.L. Jamesnek még hosszú évtizedekig nem kell megerőltetnie magát, hogy irodalmi magaslatokba lépjen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Neked mi a véleményed?

Egyetértesz? Valamit hiányolsz? Eszedbe jutott valami, esetleg hozzáfűznéd a Te véleményed is? Ne habozz! Írd meg kommentben és beszélgessünk egy jót! :)