Angyalok és fantáziák nyomában – interjú T.C. Langgal - Egy elképzelt könyv

2018. május 4., péntek

Angyalok és fantáziák nyomában – interjú T.C. Langgal


T.C. Lang nevét sokan ismerhetik, A Lámpás nyomában szerzője ugyanis bloggerkörökben is aktív, oldalán számos könyvajánlót és recenziót olvashatunk, amelyekben leginkább kortárs magyar szerzők műveit helyezi a középpontba. A vele készült interjúban arról is megkérdeztem, mit tenne, ha A Lámpás nyomábant megfilmesítenék, de elmerengtünk a kortárs irodalom jelenlegi helyzetén is.

Mi inspirált az első regényed megírásakor? Mi volt a legnagyobb nehézség írás közben?

Fotó: Szabó Bernadett
Mindig is szerettem olvasni, vonzódtam a misztikus-romantikus történetekhez, és az írás is érdekelt. Mint oly sokan, én is a gyermekem megszületése után vetettem bele magam az írásba, titokban, a saját szórakoztatásomra, és a szókincsem beszűkülésének megakadályozása érdekében.
A kezdeti lelkesedést írói válság törte meg, nem éreztem elég jónak, amit írtam (nem is volt az), megakadtam. Pár hónap pihentetés után tisztábban láttam a hibákat, a főszereplők pedig „életre keltek” és ők maguk alakították az események folyamát. A későbbiekben az okozott nehézséget, hogy ha elbizonytalanodtam valamiben, például a helyesírásban, akkor írás helyett rögtön utánanéztem, elvesztem a részletekben.


A Lámpás nyomában egy különleges fantasy, hiszen nem csupán a jó és rossz örök harcát mutatja be nekünk, hanem a mesevilág és a valóság határáról is értekezik. Szerinted mitől lesz egy fantasy igazán jó? Lehet még ebben a műfajban újszerűen alkotni?

A pontos receptet én sem ismerem, de mindenképpen szükségesnek tartok egy jó alapot: az írónak jól fel kell építenie egy új fantáziavilágot, vagy máshogyan kell megközelítenie egy közismert témát. Például ahogyan Stephenie Meyer tette a csillogó bőrű vámpírokkal. Én bibliai témát fordítottam ki, a könyvemben nem éhínség az apokalipszis negyedik lovasa, hanem viszály, de azt is el tudom képzelni, hogy valaki a szerelmet teszi meg negyedik lovasnak (még ha nem is így szerepel a Bibliában), és az emberek halálra szeretik egymást. Fantasy esetében fokozottan kell ügyelni arra, hogy az események érdekesek, de hihetőek legyenek, azaz be kell tartani a kreált világ szabályait, nem szabad ellentmondásba keveredni, mert akkor borul az egész.

Nem csupán íróként ismerünk téged, hiszen a blogodon számos könyvajánlót, recenziót is olvashatunk tőled. Szerinted mitől lesz jó egy történet? Milyen szempontok alapján választod ki az olvasmányaidat, vannak-e kedvenc műfajaid?

Rengeteg felkérést kaptam, kapok, szinte csak ezeknek tettem eleget az utóbbi időben, de nem minden olvasásról születik blogbejegyzés. Majdnem minden műfaj irányába nyitott vagyok, de a kedvencem a romantikus fantasy. Szerintem akkor jó egy könyv, ha érdekes az alapötlete, nem hagy elkalandozni, unatkozni, hanem beszippant, sodor magával, és hat az érzelmeimre: izgulok a szereplőkért, együttérzek velük; a magasba emel, vagy a mélybe taszít. Vagy ha gondolkodásra késztet. És persze sok múlik a tálaláson, a stíluson.

Vannak-e olyan regényírók, akik nagy hatást gyakorolnak rád? Esetleg érezted már úgy, hogy ezen szerzők nyomai saját alkotásaidban is megjelennek?

Margit Sandemo gyakorolta rám a legnagyobb hatást; gimnazistaként olvastam először a Jéghegyek népe című, negyvenhét kötetes könyvsorozatát, ami történelmi családregénynek indult, de hamar irányt váltott: miközben a történelmi hűség megmaradt, a misztikus szál felerősödött benne. Úgy éreztem, ez az én világom: a valóságba ágyazott fikció. Az ő hatása bizonyos szinten vissza is köszön a Lámpásban: nem egy teljesen új világot találtam ki, hanem a mi valóságunkat szőttem át kitalált elemekkel, illetve Margit Sandemo sem úgy ábrázolta Lucifert a könyvsorozatában, ahogyan a legtöbb műben megjelenik, és én sem.


Ha A Lámpás nyomábant megfilmesítenék, mennyire szeretnél beleszólni a filmes folyamatokba? Szeretnéd te magad megírni a forgatókönyvet, vagy szabad kezet adnál a rendezőnek?

Milyen jó lenne nem csak feltételes módban beszélni erről! :) A rendezőre bíznám a projektet, de fenntartanám a jogot, hogy felügyelhessem a folyamatot, és beleszólhassak, ha úgy érezném, hogy gyökeresen eltérnek az általam gondolt iránytól. Az Eleven testek című regényből egy könnyed, zombis romkomot adaptáltak a képernyőre (egyébként szeretem ezt a filmet), de a könyv sokkal többről szól, nem örülnék, ha a Lámpás esetében is ennyire elrugaszkodnának az alaptól.

Te hogy látod, mi a kortárs magyar irodalom legnagyobb problémája? Milyen megoldási kísérleteket látsz a problémák megoldására?

Sok problémája van a kortárs magyar irodalomnak, mind súlyos. És minden könyvpiaci szereplővel gond van.
Olyan írások is megjelennek könyvként, amelyeknek még a fiókban lenne a helyük, ezek pedig előítéleteket szülnek az olvasókban. Ma már nem állja meg a helyét az „a jó bornak nem kell cégér” mondás, de az egyes magyar írók által alkalmazott agresszív marketing (például amikor egy szerző ismeretlen embereket bombáz privát üzenetekben azzal, hogy vegyék meg a könyvét) tovább ront a helyzeten.

Akadnak olvasók, akik az összes magánkiadásban megjelent művet egy kalap alá veszik és teljesen ignorálják, hangoztatva, hogy azok csak rosszak lehetnek, míg mások egyáltalán nem hajlandóak magyar szerzőktől olvasni. Sokan gondolkodnak úgy, hogy inkább egy külföldi író könyvét tüntetik ki bizalmukkal, mert ha már érdemes volt lefordíttatni, akkor csak jó lehet; az nem jut eszükbe, hogy a kiadó esetleg csak olcsóbban vette meg egy gyenge külföldi könyv magyar fordításra szóló jogdíját, mint amennyiből egy magyar szerző könyvét felfuttathatták volna. Nem csoda, hogy sok magyar szerző idegen álnéven keresi az olvasók kegyét.

A könyvek drágák, ez a pdf formátumban való letöltés felé tereli az olvasókat. Egy részük nincs tisztában azzal, hogy ez nem etikus, de honnan is kéne tudniuk, ha a szüleik sem tudják, és ha nincsen ilyen irányú felvilágosítás? És mennyire lenne hiteles ezt hallani egy tanár szájából etikaórán, amikor a pedagógusok arra kényszerülnek, hogy fénymásolt feladatlapokat osszanak szét a gyerekek között?
Az az elterjedt tévhit sem segít, miszerint egy könyv azért kerül 3000-4000 Ft-ba, hogy az írópalánta minél gyorsabban meggazdagodjon. A szerző hagyományos kiadás esetén, ha nagyon előnyös szerződést kötött a kiadóval, akkor 10%-os részesedést kap egy eladott nyomtatott könyv után (ha kevésbé jót, feleennyit). Ha valaki magánkiadásban, POD nyomtatásban gondolkodik, és piacképes áron szeretné értékesíteni a könyvét, akkor sem rakhat sokkal több jutalékot a nyomtatott könyv költségére. Ebből nem lehet megélni.

A bizományos értékesítés miatt a szerzőnek és/vagy a kiadónak kell megelőlegeznie a boltokba kerülés teljes költségét, a szerkesztéstől kezdve a korrektúrán át a marketingig, miközben az eladott könyv árának 40-60%-a a nagykereskedő markát üti. És a boltba kerülés sem garancia a sikerre: a bolthálózatok nem minden könyvet tartanak polcon, nem egy olyan esetről tudok, amikor az eladó csak akkor hozta ki az adott könyvet a raktárból, amikor valaki kifejezetten azt kereste. Mondanom sem kell, hogy nem egy nagy marketingkampánnyal megtámogatott író művéről volt szó.
Nemrég belefutottam egy Facebook-posztba, amelyben az író anyagi támogatást kér ahhoz, hogy folytathassa az írói tevékenységét, ez jól példázza a hazai írók helyzetét. A probléma komplex, megoldására tett igazi megoldási kísérletet nem látok.

Milyen a viszonyod a lírával? Próbálkoztál esetleg valaha versírással?

Az általános iskola alsó tagozatában még „költöttem” verseket, amiket lejegyeztem egy vonalas füzetbe. Sajnos a füzet elkallódott, pedig biztosan jókat derülnék a kezdeti próbálkozásaimon. Az egyik, amit úgy nyolcévesen írtam, nagyjából így szól: „Gilisztát vettem, százat ettem, holnapra már beteg lettem.” Szerintem mindenki jobban járt, hogy hátat fordítottam a lírának. :)

Milyen további regényötleteid vannak? Tervezed esetleg, hogy más műfajban is kipróbálod magad?

Több ötletem is van, szeretnék a műfajon belül maradni, illetve ígértem egy mesekönyvet a nagyobbik fiamnak, sokat nyaggat miatta mostanában. :)

ELÉRHETŐSÉGEK:

T.C. Lang szerzői oldala
T.C. Lang blogja, ahol többek között könyvrecenzióit is elolvashatod
Facebook: https://www.facebook.com/tclang.szerzo/
Instagram: https://www.instagram.com/tclang.szerzo/
Pinterest: https://hu.pinterest.com/tc_lang/
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCzwA0q6UKMlNkeobiWmIBfw

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Neked mi a véleményed?

Egyetértesz? Valamit hiányolsz? Eszedbe jutott valami, esetleg hozzáfűznéd a Te véleményed is? Ne habozz! Írd meg kommentben és beszélgessünk egy jót! :)