Hogyan fogyasztottuk a kulturális médiát 2018-ban? Itt vannak a válaszok! - Egy elképzelt könyv

2019. január 6., vasárnap

Hogyan fogyasztottuk a kulturális médiát 2018-ban? Itt vannak a válaszok!

Irányadó és tanulságos az Egy elképzelt könyv első önálló felmérése, amely a kulturális média fogyasztási szokásait vizsgálta. Vajon a cikkeket vagy a videókat szeretjük jobban? Honnan tájékozódunk, ha kulturális programokra szeretnénk menni? A válaszok összegzéséből kiderül.


A felmérésben 134 kitöltő vett részt, így az eredmények inkább irányadónak számítanak. A száraz statisztika helyett jelen cikkben csak a fontosabb számokat, valamint az ezekből levonható következtetéseket teszem közzé, a későbbiekben pedig lehetőséget adok minden érdeklődőnek, hogy a válaszokat diagramokon kérdésenként is megtekintse. 
Érdekesség, hogy a válaszadók 85%-a nő. 

Fiatal közönség kevés keresettel


A kitöltők 23%-a 12-18 év közötti, 41%-a pedig 18-24 év közötti. Ez azért is érdekes, mert az internetfogyasztási és kultúrafogyasztási szokások is változó tendenciát mutatnak. A két korosztály számára az internet a mindennapi élet része, aktívan használnak egyszerre több közösségi médiafelületet, és előnyben részesítik az internetes tartalmakat a nyomtatott médiumok helyett. Ugyanakkor a korcsoport sajátossága, hogy nem rendelkezik állandó és biztos keresettel, éppen ezért kevesebb összeget képes kultúrára fordítani. A válaszadók  48%-a évente legfeljebb 3 alkalommal jut el színházba, amely arány rosszabb a mozi esetében, itt ugyanis a válaszadók többsége (34%) nyilatkozta azt, hogy évente legfeljebb 3 alkalommal megy el moziba. 

Az anyagi okok mellett többen visszatartó erőként jegyezték meg a rossz infrastruktúrát is, azok ugyanis, akik kisvárosokban, falvakban élnek, még ritkábban jutnak el moziba vagy színházba, amelynek eredményeképpen kénytelenek az online filmnézést, vagy a televízió szűk kínálatát választani.

Az internet közösségi média hatalma


A válaszadók 75,4%-a egyáltalán nem szokott nyomtatott kulturális magazinokat vásárolni, ugyanakkor 60,6%-a követ a közösségi médiában kulturális blogokat, vlogokat. Ez a fiatalodó korosztály internetfogyasztási sajátosságaiból ered, illetve abból, hogy blogok, vlogok tartalmai ingyenesen hozzáférhetőek. A válaszadók a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on a legaktívabbak. 


A válaszadók 41%-a 1-3 órát, 33,6%-a 3-5 órát tölt szórakozással az interneten. 36,6%-uk inkább a  blogok, de 27,6%-uk blogok és vlogok tartalmait is szívesen fogyasztja (írottat és videót egyaránt.) 64,2% napi rendszerességgel használja a YouTube-ot,  azonban a többség csak alkalmanként (32,8%) olvasgat blogokat, portálokat. 

A kulturális programokról is szintén az internetről tájékozódunk. 94,6% vallotta azt, hogy a kulturális programokról elsődlegesen a közösségi médiából tájékozódik.  

Nem értékelünk nyilvánosan


Ami még külön említésre méltó, hogy noha mindenkinek lehetősége van arra, hogy blogot vezessen, illetve komment vagy értékelés formában kifejezze a véleményét, a válaszadók csupán 30,6%-a rendelkezik saját bloggal vagy YouTube csatornával, 31,7% ír véleményt filmekről nyilvános fórumokon, 45,5% írja meg könyvélményeit, és 12,7% fogalmazza meg nyilvánosan, hogyan tetszett neki a megtekintett színdarab. 

Az előzetes tájékozódás kérdése is érdekes. 29,1% olvas színikritikát a darab megtekintése előtt, 50% olvas értékelést könyvválasztás előtt, a film esetében pedig 49,3% válaszolta azt, hogy alkalmanként olvas kritikát előzetesen.

Jobban szeretjük a videós filmkritikákat

A felmérésben a három vezető kulturális téma (irodalom, film, színház) általános tartalmairól is tettem fel kérdéseket. Érdekes eredmények születtek.

Noha a válaszadók 61,9%-a filmes blogokon, 58,8%-a internetes szaklapokon olvas filmkritikát, 56,4% mégis azt vallja, hogy a videókritikák film esetében hatékonyabbak. 76,7% ugyanis szereti, ha egy filmről tett állítást videó részlettel támasztanak alá. 

Ami még érdekes, hogy ugyan a többség (71,6%) használja a főbb filmes adatbázisokat, nem rendelkeznek felhasználói fiókkal, és mivel csak 31,3% válaszolta azt, hogy szokott ezeken a felületeken kritikát írni, megfogalmazhatjuk, hogy a többség tájékozódásra használja a filmes adatbázisokat. 

A könyves bloggerek ereje


Könyvválasztás előtt olvasunk a legtöbben kritikát. Itt az arány ugyanis 50%, amely kiugróan magas a többi szegmenshez képest. De nem ez az egyetlen kiugró eredmény. 

A válaszadók 88,4 százaléka blogokon olvas kritikákat szaklapok helyett. Jobban szeretjük az írott tartalmakat, 85,8% szerint az írott tartalmak a hitelesebbek, amely egy Gutenberg-galaxisbéli sajátosság. Az olvasók a legaktívabb véleményezők, 54,5% fogalmazza meg véleményét olvasás után. 50,7% tagja valamilyen olvasói csoportnak a közösségi médiában, 66,9%pedig az könyves adatbázisokat is aktívan használja.

Az olvasó a könyvkritikákat, a kortárs irodalmi témákat és az irodalmi műveket kedveli, a válaszadók ugyanis ezeket a témákat jelölték meg  az "Ön milyen irodalmi tematikájú cikkeket részesít előnyben?" kérdésre.

A színház nem az interneté


Legalábbis erre utalnak a felmérés válaszai. Mindössze 20,1 % követ színházi blogokat, szaklapokat az interneten (ez az arány a film esetében 59,7%, az irodalom esetében pedig 55, 2%). A színházi portálok olvasói a szerzői, színészi interjúkat, bemutatókat kedvelik a legjobban. 

A színházi szegmenshez érkezett válaszokat a legnehezebb értékelni, mivel ezekhez érkezett a legkevesebb. Mivel a többség nem követ ilyen tematikájú honlapokat, blogokat, arra a kérdésre, hogy mely közösségi médiafelületen követi ezen oldalakat csak 26 válasz érkezett, így csak annyi mondható el, hogy még ebben az esetben is a Facebookra szavaztak a legtöbben.  

Ennek több oka is van. A színház a legelérhetetlenebb a nagyközönség számára, amely anyagi és infrastrukturális okokra vezethető vissza. Az átlagember számára ugyanis a színház látogatás nem csupán a jegyek megvásárlásából áll, hiszen az odajutáshoz is komoly összegeket kell mozgósítani (vidéken ugyanis az is előfordul, hogy a legközelebbi színház 100 km-re van.)  És míg egy film esetében az online tékák, vagy rosszabb esetben az illegális filmletöltés, az irodalom esetében pedig a könyvtár és az ebook, vagy akár az interneten tevékenykedő írók, költők kulturális hidat képezhetnek, a színház esetében ez nincs meg. Noha a televízióban találhatunk színházi közvetítéseket, ezek kevésbé népszerűek, hiszen éppen az itt és most élménytől fosztanak meg (és most hosszasan idézhetném Walter Benjamint), amely miatt a színházi portálok sem képesek megtalálni közönségüket, hiszen nincsen semmilyen kapocs az olvasó és a kritikus között. 

Összességében tehát elmondható, hogy a kulturális médiafogyasztási szokásainkat elsődlegesen az internetfogyasztási szokásaink határozzák meg. Leginkább a közösségi médiából tájékozódunk, akár programokat keresünk, akár cikkeket olvasunk. Egy fiatal közönség igényeit kell kiszolgálni, akik ugyan szeretik az írott tartalmakat, felnövőben van egy olyan generáció, amely a videókat keresi, hiszen televízió helyett a YouTube tartalmait keresik. A válaszadók alacsony életkorából az anyagi hátterükre és kultúrafogyasztási szokásaikra is következtethetünk, mivel előnyben részesítik az ingyenesen elérhető, vagy internetes tartalmakat, kevesebbet járnak színházba, amelynek következtében kevesebb színházi tartalmat olvasnak. 

Jelen felmérés irányadó, és további kiegészítésekre szorul, hiszen nagyobb hangsúlyt fektetett az online tartalmakra, és keveset a televízióra és a print magazinokra, valamint a gazdasági háttérre, földrajzi elhelyezkedésre.  



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szólj hozzá!

Egyetértesz? Valamit hiányolsz? Számít a véleményed! Írd meg kommentben és beszélgessünk egy jót!