Interjú Saláth Barbarával

Saláth Barbara nevét leginkább a magánkiadásban jártas olvasók ismerik. Sci-fi- és krimiszerzőként is jegyzik, honlapján pedig, amely a Saláthára olvasott könyvek nevet kapta, rendszeresen oszt meg könyvajánlókat, valamint az írói munkásságába is betekintést nyerhetünk. Bemutató interjúmban  többek között az álnevéről és a blogolásról is kérdezem.
- Mi terelt az írás útjára? Milyen volt az első műved?

Fotó: Saláth Barbara
- Az Árvácska című filmmel kezdődött az egész. Kisgyerekként láttam, és mivel bagoly típus révén többnyire nehezen alszom el, Árvácska fanfic történeteket meséltem magamnak esténként. Felsős koromtól írtam verseket, mint annyian mások, és nem hiszem, hogy az enyémek bármennyivel is jobbak lettek volna az átlagnál.

- Vannak olyan szerzők, akik nagy hatással vannak rád? Honnan merítesz inspirációt?

- Nincs kimondottan kedvenc regényíróm. Arthur Haileynek a precizitását szeretem, ahogy minden apró részletnek utánajár, de szintúgy lenyűgöz Wilbur Smith kalandos történetvezetése vagy az, ahogy Duglas Preston a tudományos tényeket rejti el a cselekményben. Novellisták közül Roald Dahl kápráztat el a csattanóival.
Inspirálódni igazából bárhol tudok. Elég két véletlenül egymás mellé került szó, egy vicces párbeszéd a buszon, egy gondolatindító tudományos felfedezés. Nem teszek mást, csak hagyom, hogy az agyam átszűrje a környezetem ingereit.

- Mi volt a legnagyobb akadály, amellyel íróként valaha szembe kellett nézned? Mennyire volt nehéz elindulnod az írói pályán?

- Hosszú szünet után, negyvenen túl vágtam bele a regényírásba. Éltem már annyit, hogy legyen mit elmesélnem, és maga az írás is könnyen jött. Sok időt töltöttem önfejlesztéssel, miközben nagyszerű embereket ismertem meg, akiktől szintén sokat tanultam.
Nem emlékszem akadályokra. Lehet, hogy ez már a szenilitás. Bár inkább azért lehet így, mert az írást hobbinak tekintem, feltöltődöm tőle. A rossz kritikákból is igyekszem tanulni, és ha egy írásom még nincs megfelelő szinten, nem akadálynak vagy kudarcnak tekintem az elutasítást, hanem egy lépcsőfoknak a tökéletesedés felé.

- Saláth Barbaraként és Hallie Nadalként is jegyzel könyveket. Van-e koncepciója, hogy az egyes könyveidet mely néven adod ki, és miért döntöttél az írói álnév mellett?

- Saját néven kezdtem publikálni. Sci-fit, fikciót, visszaemlékezéseket írtam. Amikor belekezdtem a krimi-kalandregénysorozatomba, nem akartam még egy zsánerrel bővíteni a repertoárt. Mivel a sorozat egyes szám első személyben íródott, adta magát, hogy a főszereplő nevén jegyezzem a köteteket.

- Nézegetve a megjelent könyveidet, elmondható, hogy elég sok témát és műfajt feldolgozol. Van-e olyan, ami különösen közel áll a szívedhez? Van-e olyan, amit szívesen kipróbálnál?

- Az írásaim hátterét a természettudományok szeretete adja. Ez az, ami összeköti nálam a krimit a fikcióval, a téma adja meg, hogy milyen köntösben tálalom az ötletemet. Szívesen írnék még például riportkönyvet vagy thrillert, bár ritkán maradok meg egy zsáneren belül. Én máshonnan közelítem meg a kérdést. Több rétegű írásokat szeretnék az olvasóknak nyújtani. Ha valaki csak lazulni szeretne, elbújni pár órára a mindennapi problémák elől, épp úgy vonzónak találja őket, mint az, aki a mélyebb összefüggésekre is kíváncsi, és a fordulatos kalandok végén valami plusz tudás birtokában szeretné letenni a könyvet.

- A regényírás mellett blogot is vezetsz. Szerinted a blogírás hogyan egészítheti ki a regényírás folyamatát? Mik a tapasztalataid, hogyan működik a blog mint marketingfelület?

Igyekszem esztétikus és érdekes tartalmakat megosztani a honlapomon, emellett az írói tevékenységem egyes állomásairól is beszámolok a követőimnek, bízva abban, hogy érdeklődésre talál. Mint marketingeszközt nem találtam hasznosnak, de remélem, elszórakoztatok vele egy-két olvasót.

- Milyen további terveid vannak?

Jelenleg két regényen dolgozom.
Gyere haza tegnap! címmel egy időutazós történetet írok, ami remélhetőleg hamarosan szerkesztőhöz kerül. Ez már eljutott abba a fázisba, hogy részleteket közöljek belőle. Az érdeklődők a Saláthára olvasott könyvek oldalán beleolvashatnak.
Egy korábban elkezdett regényem a Tompa fényű napok a Twister média pályázatának döntőjében vérzett el. Íróismerőseimtől és a pályázatban közreműködő szerkesztőktől kapott javaslatok és értékelések segítségével remélem sikerül egy valóban jó regénnyé átformálnom. Ez egy fikciós történet, arról szól, hogy hogyan esik szét egy család a központi figura, az édesanya elvesztésekor, és milyen út vezet a sebek begyógyulásáig.
Terveim szerint mindkét regény az EZ Könyv kiadónál lát majd napvilágot.

ELÉRHETŐSÉGEK:

Saláth Barbara írói oldala, a Saláthára olvasott könyvek: https://elmenytar.wordpress.com/


Megjegyzések