Az értelmező olvasás szuper erő

Már általános iskolában elkezdik megtanítani a mondatelemzés és mondatértelmezés képességét. Megtanítják, hogy egy mondatban van alany, állítmány, tárgy, és különböző határozószók. Nem csupán megtanuljuk ezeket a szavakat, le is rajzoljuk őket, így kialakul egy viszonyrendszer, amely megalapozza, hogy később, a felnőtt életben gond nélkül el tudjunk olvasni komplexebb szövegeket, hiszen még ha szakzsargonnal nem is vagyunk feltétlenül tisztában, a mondatok viszonyrendszereivel igen, így elvben kisebb eséllyel vernek át minket. Mára azonban az értelmező olvasás ritkuló szuperképességgé vált. Pár gondolat arról, hogyan változik az olvasás napjainkban.

A tömegkommunikáció egyik alapelve, hogy minél rövidebb mondatokban a lehető legegyszerűbben kommunikáljon. Nem csak a média, a marketing is előszeretettel alkalmazza, egyszerű figyelemfelhívó eszközökkel. Az emberek túlnyomó többsége ugyanis csak azt olvassa el, amit vastagon kiemeltek. Ez egy kétélű fegyver, ugyanis nem csupán arra jó, hogy felkeltse az érdeklődést, árnyoldala ugyanis, hogy a szöveg könnyen megvezetheti az olvasóját. Ebből pedig számos kellemetlen helyzet adódhat. A kereskedelem egyik legnépszerűbb eszköze a következő:

Akár 50% a megjelölt termékekre.

Ez a mondat minden lényeges információt tartalmaz, mégis félreértések millióit okozza. Hogy miért? Mert az emberi figyelmetlenségre építve manipulál. Kiemeli azt az információt, amely felkelti az érdeklődést, és ugyan feltünteti az igazán lényeges információt is, az apró betűk miatt elsiklik felette a figyelmünk. Az, hogy ez a bevett kereskedelmi és marketing fogás mennyire etikus, nem képzi a cikk tárgyát. 

A lényeg ugyanis a mondatelemzés. A kereskedelemben töltött közel három évem során számtalan olyan esettel találkoztam, amikor kisiskolás szinten szinte szavanként kellett értelmeznem a vevő számára a fent leírt mondatot. (Vagy bármely mást, amely akcióhoz kapcsolódott.) Az, hogy az emberek többségének gondot okoz az egyszerű mondatok értelmezése számos kérdést felvet, és legalább ennyi okot is a felszínre hoz.  A Könyv Guru oldalon megjelent egy cikk, amely arról szól, hogy a sikerkönyvek milyen hatással vannak az emberi agyra. Tudtátok például, hogy ahhoz, hogy elolvassunk egy mai bestsellert, elég az az olvasási szint, amellyel 10 éves korunkban rendelkeztünk? A sikerkönyvek nyelvezete ugyanis rendkívül egyszerű (magyarra fordítva pedig olykor tovább egyszerűsödik), összetett mondatokat alig alkalmaznak, ebből pedig az következik, hogy egy pillanatig sem kell gondolkodnunk ezeken a szövegeken. 

De a tömegmédia nyelvi kommunikációja is egyre egyszerűsödik. Ha elolvasunk pár újságot, vagy megnézünk pár híradást, észrevehetjük, hogy egyre kerülik a szakszavakat, és a bulvárban népszerű, az ösztönekinkre ható szavakat helyeznek a szalagcímekbe. 

Egy alapvetően a vizuális kommunikációra épülő, tőmondatokban kommunikáló világban a mondatértelmezés képessége ritka szuperképességnek tűnik, amelynek bárki könnyedén a birtokába juthat, aki sokat olvas. Nem csupán best sellereket, szépirodalmat is. Előny, ha valaki nyitott a komplexebb szövegekre, és olykor szaklapokat is olvas. Másképpen ugyanis a mondatértelmezés képessége nem fejleszthető. Pedig eme képesség nélkül sosem láthatjuk meg az apróbetűs részt, sosem érjük meg az apróbetűs részt, így pedig észrevétlenül vezethetnek meg minket újra és újra. Olvasás nélkül ugyanis nem letezhetünk a modern világban.