Néha, amikor hirtelen megszaporodnak a teendők, és már-már az utolsó lélegzetvételig feszegetjük a határokat, valamire nem marad idő. Így jártam én is az utóbbi időben. Ebben a személyesebb hangvételű bejegyzésben változásokról és változtatásokról lesz szó, amelyek az Egy elképzelt könyvet is érintik.
Amikor az ember egy új élethelyzetbe kerül, sok dologgal szembe kell néznie. A tavasz számomra rengeteg változást hozott. Beadtam a szakdolgozatomat, és elköltöztem. Furcsa, hogy több mint tíz év után végre nem egy kollégiumi szobán kell másokkal osztoznom. Ez a költözés nem csak egy évtizedet zár le (kamasz és egyetemi éveim legmeghatározóbb korszakát), hanem az igazi felnőttlét kapuit is megnyitja előttem. Megnő a felelősség, megszaporodnak a kötelességek, ebbe pedig könnyű beleveszni. Most, hogy fél lábbal már az egyetemet is elhagytam, és teljes munkaidőben kell helyt állnom a munkahelyemen, számos kérdés felmerült bennem.
Ezek többnyire öndefiníciós kérdések, amelyekről már annyit írtam, hogy kár tovább részleteznem. Tény, hogy kitalálni a következő lépést, a következő állomást, most, hogy egy nagyot sikerült előre lépnem, nem könnyű. Vannak, akik évekig keresgélnek, és nem jutnak semmire. Újra kell fogalmaznom az időmenedzsment fogalmát is, beleestem abba a csapdába, hogy valahogy a sok teendő között elfeledkeztem magamról. Magamról és az élet apró örömeiről.
Persze próbáltam mindebből a legkevesebbet érzékeltetni. Kőkeményen tartom magam a 365 haiku kihíváshoz, a 109-dik napon is ugyanolyan lelkesedéssel, mint az első napon. Talán észrevettétek, hogy nagyobb hangsúlyt kap az alkotás, és a költészet, és kevesebbet az irodalom, de nem vettétek túl rossz néven a változtatást. Nem akarom abbahagyni a blogolást, félre ne értsetek, de mostanában a lelkem és az elmém más üzemmódba kapcsolt. Nem csak értelmezni, alkotni is akarok, kényszeresen.
Ettől függetlenül a blog és én is hamarosan visszatérek. Újraindul a vlog, kicsit felfrissítve, megújítva. Hamarosan limitált példányszámban kereskedelmi forgalomban is kaphatóak lesznek a haikus táskák és zsákok, hála a Magyisz Kft.-nek. És gőzerővel dolgozom az első kötetemen is, remélem, még idén olvashatjátok.
Köszönöm a támogatásotokat, nagyon örülök, hogy velem vagytok.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szólj hozzá!
Számít a véleményed! Írd meg kommentben és beszélgessünk egy jót!