Instaköltészet testközelből: Így fog A lélek tintája

Az Instaköltészet testközelből interjúsorozat  célja nem csak az, hogy megismertessek pár tehetséges szerzőt, hanem hogy együttesen megvizsgáljuk, milyen lehetőségeink, eszközeink vannak az alkotásra. Hogy miképpen lehet boldogulni? Hogyan lehet kitűnni a tucatszövegek mögül? Hogyan látják a kortárs költészet helyzetét a feltörekvő ifjú tehetségek?  Ezúttal A lélek tintája oldal szerzőjét, Renátát kérdeztem.

- Mondj röviden pár szót magadról!

- A számos nevem közül az egyik a Renáta, de az Instagramon A lélek tintája néven ismernek.
Partiumi származású vagyok, idén fejeztem be a magyar nyelv és irodalom szakot. Érdekességként megemlíteném, hogy a csillagos ég a függőségem, képes vagyok órákig nézni, egy másik amit nagyon szeretek az a tűz ropogása, ezért a kedvenc évszakom az ősz. Szabadidőm nagy részét az írás és olvasás teszi ki, valamint a fényképezés. A verseim automatikus írással keletkeznek, tehát nem gondolkozom rajta, hogy mit írjak, hanem hagyom, hogy az adott pillanatban elragadott ihlet hatására az szövegem magától megíródjon, majd ezt követően javítok rajta, ha úgy érzem.



- Hogyan szeretted meg a költészetet? Mikor írtad az első versed?

- A költészet szeretete a folytonos olvasásnak köszönhető, a szép szavakra éhező léleknek. Első versem tavaly nyáron írtam.

- Honnan inspirálódsz? Kik a kedvenc költőid? Vannak olyan kortárs szerzők, akiket az Instagramon is követsz?

- Könyvekből, íróktól szoktam inspirálódni, vagy az adott pillanatban megragadott dologtól, itt lehet szó akár egy bőrőndről is. Kedvenc költőim közé tartozik Fodor Ákos, Tandori Dezső, Weöres Sándor, József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Simon Márton, Szabó T. Anna (hirtelen ők jutottak eszembe). Itt Instagramon a többi írótársamat követem.

- Van olyan téma vagy műfaj, amit különösen kedvelsz?

- Az a műfaj, amit nagyon kedvelek írás terén, az a haiku, hisz hasonlókat írok. Témák között a fájdalom/hiány az, amit különösen kedvelek, mivel az eszköztárunkban széles választékkal rendelkezünk e téma kidolgozásához.




- Mi a helyzet a prózával? Kipróbáltad, vagy kipróbálnád magad ebben a műfajban?


- Kipróbáltam a prózát, műfajilag közel áll hozzám. A nyáron részt vettem egy kreatív írásművészeti műhelyen – amiről lentebb mesélek –, itt prózát is kellett írnunk, így nagyon megkedveltem ezt a műfajt. Mindenképp szeretnék komolyabban foglalkozni vele a jövőben, főleg, hogy visszajelzésként olyan megjegyzést is kaptam, hogy úgy tűnik e műfajban otthonosabban mozgok, mint a versben. Én ezt nem érzékelem, csupán annyi lehet az oka, hogy kevés prózai művem született eddig.

- Szerinted milyen előnyei és hátrányai vannak az Instagramnak? Mekkora "lépéshátrányból" indul az, aki szöveges tartalmakat oszt meg ezen a felületen? Neked vannak negatív tapasztalataid?

- Az Instagramnak a legnagyobb hátránya, hogy hamar függőséget okoz, így sok tevékenység háttérbe szorulhat a folyamatos görgetés miatt. Az, hogy sok ember itt próbálja táplálni éhező lelkét, szívecskékkel, dícsérő szavakkal, amelyeket – sok esetben – nem kapnak meg a külvilágtól, így az online oldalakra menekülnek, köztük ide (ezt tudományos kutatások bizonyították). Előnyei közé sorolnám az esztétikus tartalmakat, amelyeket egyszerűen csak jó nézni, amelyek inspiráló hatással vannak. Kevesebb teret kap a reklám, nem úgy, mint például a YouTube esetében, ahol az utóbbi időben inkább azt nézzük, mint magát a zenét vagy filmet. Ez a platform korosztályorientált, tehát inkább a fiatal generáció képviselteti magát. Igaz, hogy vannak idősebb generáció közül is tagok, de nem olyan arányban, mint például a Facebookon. Nem tartom lépéshátránynak azt, ha valaki az Instagramon oszt meg szöveges tartalmakat, hisz ezen a platformon annak a közönségnek osztja meg szövegeit, amelyek a későbbiek során olvasói lesznek. Ha elért egy szintet, akkor próbálkozni kell pályázatokkal, folyóiratokhoz kell küldeni az elkészült műveket. Mindezek mellett, kezdésként megfelelőnek tartom ezt a platformot. Az eddig tevékenységem során nem volt negatív tapasztalatom.

- Manapság mennyire fontos az, hogy egy költő kötettel rendelkezzen? Elegendő-e csak a vizuális tartalom?

- Szerintem attól függ, hogy egy adott költő mennyire sikeres az online platformon, hisz ha az írásait sokan olvassák és szeretik például az Instagramon, akkor nagyobb eséllyel vásárolják meg a kötetét. Ha több verse összegyűlt, s pozitív visszajelzést is kapott, akkor megéri megpróbálkozni kötettel. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor elegendő a vizuális tartalom, ugyanis a mai generáció ideje nagy részét a közösségi oldalak tölti ki, így ha itt találkoznak egy verssel, nagyobb valószínűséggel olvassák el, mint egy könyvben.

- Szerinted ma milyen lehetőségei vannak egy kezdő szerzőnek ahhoz, hogy írásai nagyobb publikum elé kerüljenek? Elegendő-e csak a szöveges tartalom, vagy sikeresebb az, aki személyesebb tartalmakat is megoszt magáról?

- Ahhoz, hogy egy kezdő szerzőnek az írásai nagyobb publikum elé kerüljenek az kell, hogy megismertesse magát. Ki kell használni az internet adta lehetőségeket, mint említettem az Instagram egy jó platform kezdésnek, a Facebookot is ide sorolnám, hisz az írásoknak lehet készíteni saját oldalt, akár a Tumblr-n is, ami szintén közkedvelt oldal. Ha már valaki rendelkezik kötettel, akkor meg lehet próbálni, hogy felveszi a hirdetések közé, például Instagramon, így több ember szembetalálkozik vele, figyelemfelhívásnak tökéletes. Szóba jöhet, hogy könyves YouTubereknek is elküldi a kötetét, hogy azok véleményezzék, ajánlják. Persze a pályázatokon való részvétel is jó lehetőség, mert segítséget nyújtanak, hogy több helyre eljussanak az írások. Én nem tartom fontosnak, hogy az írások mögött álló személy megosszon személyes tartalmakat magáról, de előnyként is szolgál, ha magát az embert is megismerhetik az olvasók. Én jelenleg nem szeretnék személyes tartalmat megosztani magamról, bár ki tudja, lehet 1-2 dolgot elszórok a sorok között. 

- Az Instagram az emberek tudatában gyakran összemosódik az influenszerséggel. Szerinted szövegekkel, versekkel lehet valakiből influenszer? Mi lehet az instaköltő szerepe, feladata?

- A mai világban mindennel befolyásolni lehet az embereket. Szerintem igenis lehet valaki szövegek, s versek által influenszer, ha jól csinálja, hisz ha valaki nem saját szövegeket oszt meg, hanem más írókéit igényes hátérrel (fontos az esztétikum), akkor követőinek befolyásolhatja irodalmi ízlését. Saját szövegekkel is lehet valakiből influenszer, például a szövegekben rejlő üzenetek által, ha pozitív gondolatokat oszt meg, további küzdésre bíztat, azzal jó irányba terelheti a szöveg olvasóját, ha pedig a fájdalomról ír, akkor megmutatja, hogy ő is túlesett az adott szituáción, de még semminek sincs vége. Szerintem az instaköltő feladata, hogy népszerűsítse az irodalmat a platformon jelenlévő generációknak, hogy elindítsa a fiatalabb generációt egy olyan úton, ahol a sok tartalom mellett az irodalom is helyet kap.

 - Szerinted ma, 2019-ben milyen lenne egy ideális irodalomóra? Hogyan ismertetnéd meg a diákokat a költészettel? Melyek azok a műfajok, vagy ha az Instagramra gondolok, tartalmak, amelyeket érdemes lenne megismertetni?

- Ma, 2019-ben egy ideális irodalomóra interaktív, újszerű, teret hagy a diákok vélemény kinyílvánitására, nem csak azzal foglalkoznak, hogy az adott író mit akart elmondani a mű révén, hanem a diákok mit látnak a vers mögött, mit gondolnak róla, mit értenek egy adott szerkezet alatt. Tökéletes ismertetés a költészettel – ha van rá lehetőség –, hogy a tanár az adott író verseit először dalfeldolgozás formájában ismerteti meg az osztállyal. Mindezek mellett nem szabad elsiklani a tanterv felett, csak ezt a mostani generációhoz kell igazítani, annak érdekében, hogy ne legyen egyhangú az óra. A haiku az a műfaj, amit szerintem mindenképp meg kellene ismertetni a diákokkal, hisz erre a műfajra nem kerül hangsúly az óra keretén belül (amikor én voltam gimnazista, nem foglalkoztunk vele). Minden műfajt be kell mutatni nekik, hogy szemléltetni lehessen azt a fejlődési folyamatot, amelynek a kortárs szövegek a végtermékei.

 -  Mit gondolsz, van olyan tanács, amit kezdőként érdemes megfogadni? Ha igen, mi az?

- Amit kezdő íróként érdemes megfogadni az, hogy minél többet kell olvasni, ha verset ír, akkor verset, ha novellát, akkor novellát, ha regényt, akkot regényt. Egy másik fontos elem, hogy sokat kell írni, minden írónak meg kell találnia a saját hangját, ami a legjobban jellemzi, amelyen keresztül megnyílvánul a személyisége, ez sok olvasással és írással érhető el. A műhelyben azt mondták, hogy "Napi egy óra írás, íróvá tesz". Gyakorlat teszi a mestert. Ha kész van a szöveg, akkor ki kell kérni a véleményt, lehet itt szó tanártól, kritikustól, írótól, főleg olyantól, aki jártas az irodalmi szövegek világában. Pozitívan kell fogadni a kritikát, hisz a fejlődés egyik fontos megállója, ezeket betartva kell tovább fejlődni az úton. Az alkotás egy leállíthatatlan folyamat, ezért nem szabad feladni, csak mert valakinek/valakiknek nem tetszik az adott szöveg. Nem lehet mindenkinek megfelelni, és nem is kell.

- Mik a jövőbeli terveid? Mi a célod az írással?

- Személyes téren, a jövőbeli terveim között található a továbbtanulás, képezni szeretném magam. Írás terén is a fejlődés a fő cél, hisz nagyjából egy éve kezdtem el komolyan az írást, hosszú út áll előttem. Ezen a nyáron egy nemzetközi irodalmi pályázatnak köszönhetően részt vehettem egy kreatív írásművészeti műhelyben hat napon keresztül, ahol sok visszajelzést kaptam az írásaimra. Ennek köszönhetően elkezdtem hosszabb verseket is írni, illetve prózát is, de az Instagramot a másodperceseimnek tartom fennt. Ha úgy gondolom, hogy azok is publikálásra készek, talán megosztok párat. A célok között megtalálható a folyóiratokban való publikálás, s persze mint minden írónak, a saját kötet vagy a verseimből, a készülő prózákból vagy egy saját regényből (számos regényötletem is van, időm már kevesebb).



Megjegyzések