"Engem gyönyörködtet a szépen megírt mondanivaló" - interjú Lavati Bettinával I Instaköltészet testközelből
Az Instaköltészet testközelből interjúsorozat célja nem csak az, hogy megismertessek pár
tehetséges szerzőt, hanem hogy együttesen megvizsgáljuk, milyen lehetőségeink,
eszközeink vannak az alkotásra. Hogy miképpen lehet boldogulni? Hogyan lehet
kitűnni a tucatszövegek mögül? Hogyan látják a kortárs költészet helyzetét a
feltörekvő ifjú tehetségek? Ezúttal Lavati Bettinát, a csillag_hajnal oldal szerkesztőjét kérdeztem, aki beszél a haiku iránti vonzalmáról is.
Mondj röviden pár szót magadról!
Lavati Bettina vagyok, 28 éves, és
Németországban élek és dolgozok már 4 éve. Igazi regényfaló vagyok, és a
karanténnak hála, újra hódolok az anime és manga világának is. Van, hogy hónapokig
nem írok egy sort se, de aztán lelőhetetlen vagyok.
Hogyan szeretted meg a költészetet? Mikor írtad
az első versed?
Emlékszem még alsós koromban volt egy vers a
tankönyvemben ami nagyon megtetszett és szorgalomból megtanultam majd
felmondtam a tanárnőmnek. Szerintem ott kezdődött. De az első igazi kedvemcem
az a Walesi bárdok volt. Engem gyönyörködtet a szépen megírt mondanivaló.
Az első „versem” 12 éves korom környékén írhattam és a mai napig emlékszem rá,
ugyanis kicsi koromban imádtam énekelgetni és ez a vers saját dallomot is
kapott. :D
Szerinted milyen előnyei és hátrányai vannak
az Instagramnak? Mekkora "lépéshátrányból" indul az, aki szöveges
tartalmakat oszt meg ezen a felületen? Neked vannak negatív tapasztalataid?
Így ismeretlenül is sok emberhez
eljutatthatod a műveid, és a kedvencelések számában azonnali visszajelzést
kapsz, viszont az én tapasztalatom az, hogy az olvasók jobban szeretik a rövid
verseket, pársorosokat, főleg ha tudsz illusztrációt is csatolni hozzá, de ha
egyedi szeretnél lenni, és nem csak másolni valahonnan a képeket, az már nem
olyan egyszerű. Akkor van nagy szerencséd, ha te magad tudsz rajzolni vagy van illusztrátor
ismerősöd.
Ha tartod magad a leírtakhoz, akkor szerintem nem vagy „lépéshátrányban” sőt, ez
most szerintem sok embert vonz.
Én szerencsés vagyok, nem tapasztaltam semmi negatívumot ezen a felületen.
Honnan inspirálódsz? Kik a kedvenc költőid?
Vannak olyan kortárs szerzők, akiket az Instagramon is követsz?
Az inspiráció rengeteg helyről jöhet, ha kész
vagyok rá, zenék, filmek, könyvek, képek, csak befelé is figyelnem kell, hogy
észrevegyem milyen érzést vált ki belőlem, és azt hogyan tudom megfogni.
Nekem a kedvenceim között első helyen Fodor Ákos áll, és utána a teljesség
igénye nélkül; Nemes Nagy Ágnes, Arany
János, Weöres Sándor, Rainer Maria Rilke, Pilinszky János.
Az Instagramon Simon Mártont, Nagy Hajnal Csillát, Nagy Ritát, Papp Ádámot és
Kemény Gabriellát követem, igazán szeretek tőlük is szemezgetni.
Van olyan téma vagy műfaj, amit különösen
kedvelsz?
A haiku. Még tizenéves koromban kezdődött az
animék után, hogy jobban elkezdtem érdeklődni a japán kúltúra után, pár hónapig
még japánul is elkezdtem tanulni otthon egy nyelvkönyv segítségével, de tanár
hiányában gyorsan feladtam, viszont az érdeklődésem mindig vissza-visszatért, így a haiku is a szemem elé került, és azonnali szerelem volt. Sokáig még az
írásával sem próbálkoztam, de rátaláltam Fodor Ákos műveire, és meginspirált.
Mi a helyzet a prózával? Kipróbáltad, vagy
kipróbálnád magad ebben a műfajban?
Szeretek regényt olvasni, ezért szinte adta
magát, hogy megpróbálkozzak összehozni valamit, aminek pár 1-2 fejezetes
regénykezdeményezés lett az eredménye egy blogon. De rá kellett jönnöm, az nem
igazán megy nekem, én túl türelmetlen vagyok egy regény írásához, inkább
olvasom őket.
Az instaköltészet helye az irodalmi
diskurzuban eléggé periférikus, a kritikusok, irodalmárok ugyanis elég negatív
képet festenek róla. Ugyanakkor viszont ez a legalkalmasabb platform arra, hogy
a költészet a fiatalabb generációkhoz is eljusson. Te mit gondolsz, hogyan
lehetne az instaköltészetet elfogadottabbá tenni? Lehet egyáltalán az egyes ágakat
(pl. szép- szórakoztató irodalom vagy költészet- instaköltészet) rangsorolni,
vagy szembeállítani egymással?
Úgy gondolom nem állíthatjuk egymás mellé az
instaköltészetet és a hivatolosan publikált műveket a lapokban, irodalmi
felületeken, de szerintem nem is szükséges. Olyan, mint egy másik műfaj, és
mindenki művelheti akinek jólesik, itt nicsenek bírák. Ha már itt, ezen a
felületen elbátortalanítják, elítélik a kezdőket mert „csak instaköltő”, lehet
pont ez fogja majd vissza a jövőben a fejlődéstől azt akiben megvan a
potenciál, viszont ez akár egy lépcsőfok is lehet.
Én nem venném véresen komolyan, hiszen ha nem itt mutatná meg valaki a műveit, akkor hol? Persze van pár felület hozzá de egyik sem közelíti meg
népszerűségben az Instagramot.
Mindegyik műfaj más, mást vársz egy novállától, regénytől, verstől.
Személy szerint sosem ransoroltam vagy állítottam szembe őket egymással, máshogy
elégítenek ki.
Szerinted ma milyen lehetőségei vannak egy kezdő szerzőnek ahhoz, hogy írásai nagyobb publikum elé kerüljenek? Elegendő-e csak a szöveges tartalom, vagy sikeresebb az, aki személyesebb tartalmakat is megoszt magáról?
Én magam még elég kevés személyes tartalmat
közlök a profilomon vagy a sztorimban, viszont azt látom és tapasztalom, hogy
az emberek szeretik, én is kíváncsi vagyok a kedvenceim mindennapjaira, illetve
gondolataira még a hétköznapi dolgokban is.
Ha az ember tud áldozni hirdetésre, az egy jó lehetőség, hogy több olyan embert
vonzunk be, akit érdekelni fog a munkánk, csak ki kell választani a megfelő
művet, ami bemutatja, mit is várjon a profilunktól.
Szerinted manapság mennyire fontos az, hogy
egy költő kötettel rendelkezzen? Elegendő-e csak a vizuális tartalom?
Az én szememben a saját kötet elismerést
jelent, ezért számomra fontos, mindenki maga érzi, milyen szinten akarja ezt
tartani. Ha hobby, rajongás nem feltétlen kell kötettel rendelkeznie, viszont
ha komolyabb az elhatározás, szerintem kevés a vizuális tartalom.
Az Instagram az emberek tudatában gyakran összemosódik az influenszerséggel. Szerinted szövegekkel, versekkel lehet valakiből influenszer? Mi lehet az instaköltő szerepe, feladata?
A szerepe lehet elgondolkodtatás vagy szórakoztatás, érzelmek átadása és az olvasónak a tudat, hogy valaki megérti. Kaptám már pár ilyen üzenetet és örömmel tölt el a tudat, hogy ha csak pár sor erejéig is de valaki fellélegzett.
Szerinted van olyan tanács, amit kezdőként érdemes
megfogadni? Ha igen, mi az?
Én is egy bölcs embertől halottam, sokat
kell olvasni és írni! Ezáltal fejlődsz és új nézőpontokkal, témákkal találkozol
más – más stílusban.
Mik a jövőbeli terveid? Mi a célod az írással?
Dédelgetett régi vágyam a saját kötet, viszont még nem vagyok hozzá elég jó, illetve úgy vélem szükséges a szakmai elismerés is hozzá. Az utóbbi időben több irodalmi pályázatra is jelentkeztem, és páron sikeresen is teljesítettem, és ez büszkeséggel tölt el, mert megerősít, hogy igenis képes vagyok fejlődni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szólj hozzá!
Számít a véleményed! Írd meg kommentben és beszélgessünk egy jót!