Hogyan alakíthat ki a katolikus egyház és az LMBT-közösség tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel teli kapcsolatot? És mi, emberek hogyan lehetünk képesek rá? Erre a roppant kényes kérdésre keresi a választ a Cser Kiadó gondozásában megjelent Hidakat építünk című könyv.
Véletlen egybeesés csupán, hogy ez a kötet éppen akkor jelent meg Magyarországon, amikor az LMBT-közösség felé irányuló gyűlölethullám éppen újra erősödni kezdett. Amikor mesekönyveket semmisítenek meg azért, mert abban a homoszexualitás tematikája is megjelenik, és a könyvet terjesztő boltok sorra kapják a fenyegetéseket, sötét történelmi korokat idéző plakátokat, egyszóval a gyűlöletkeltés egyre erősebben, agresszívabban van jelen az életünkben. Éppen ezért különösen fontos minden olyan törekvés, amelynek az a célja, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz.
A katolikus egyház és az LMBT-közösség között hatalmas, mélységes szakadék húzódik. Ezt a szakadékot nem kizárólag a keresztény egyház húzta, hosszú évszázadokra volt szükség ahhoz, hogy az egyház emberei szépen a hitbe burkolt ideológiájukat propagandává változtassák, hogy lassacskán bevethessék a a gyűlölet táptalaját. A magokat az éltette, hogy az ember eredendően fél mindentől, ami komfortzónáján kívül helyezkedik el, a félelem pedig gyakran ébreszt agressziót és gerjeszt gyűlöletet.
De nem lehet ennyire egyoldalúan megközelíteni a problémát. A szakadék mélyítésében épp úgy szerepet játszottak bizonyos politikai hatalmak, a kulturális közeg, a szexuális forradalom, a média, és a közösségi média rohamos léptű fejlődése, és a politikai korrektség is. Ahhoz, hogy igazán árnyalt képet kapjunk erről a problémáról, a szociológusok érzékenységével kellene a szakadék legaljáig hatolnunk megvizsgálva a szakadék mindkét oldalát, érveket és ellenérveket ütköztetni egymással, vitateret teremteni a kölcsönös megértés érdekében.
Vissza kell kanyarodnunk az egyház és az LMBT-közösség ellentéteihez, hiszen a kötet is erről szól. James Martin atya rendkívüli érzékenységgel és nyitottsággal szól a kisebbségi közösség tagjaihoz. A könyv a tisztelet, az együttérzés, a gyöngédség köré fonódott, így teszi le a két oldalt összekötő híd alappilléreit. A kötet az LMBT közösség istenhívő tagjait is megszólítja, de ennél sokkal, de sokkal tovább megy:
Olyan kérdéseket tesz fel, amelyeknek nem csak az érzékenyítés a célja, hanem az, a szexualitást egy új, nyitottabb perspektívából szemléljük a saját vonatkozásainkban is.
A kötet a vallás, a Biblia, a szexualitás és a nemi identitás kérdését egy teljesen új perspektívába helyezi, tabukat döntögetve tesz fel a lélek mélyéig hatoló kérdéseket, amelynek kettős eredménye lehet. Egyrészt segít a saját megérteni a saját szexualitásunkat egy olyan vezérfonal segítségével, mint a Biblia, másrészt lehetőséget teremt a kölcsönös megértésre is. Erre több eszközt használ: pozicionálja a saját identitásunkat, türelemre, nyitottságra, gyöngédségre ösztönöz, és ami a legfontosabb: lehetőséget teremt a másik oldal megismerésére.
A világunkban jelenleg mindennél nagyobb szükségünk van a szeretetre, a megértésre, és egymás tiszteletére, hogy békében éljünk egymás mellett. A békét számtalan módon megteremthetjük: néha egy kimondatlan szó is elég hozzá. Néha ennyi is elég, hogy kifejezd a tiszteletet embertársad iránt. A Hidakat építünk remek eszköz lehet a megismerés módjainak feltérképezésére, a segítségével talán könnyebb lesz utat találni az egyház és az LMBT-közösség között. És talán az emberek között is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szólj hozzá!
Számít a véleményed! Írd meg kommentben és beszélgessünk egy jót!