Tudod, miben segíthetnek a Saslapok? - interjú Kusztovszkyné Takács Orsolyával

Indul a MAGAZIN rovat! Mivel mostanában több új témában is kerültek fel írások a blogra, úgy döntöttem, új rovatot indítok ezek gyűjtőhelyeként. Ezekben a cikkekben, interjúkban olyan bloggereket ismerhettek meg, akik ugyan nem az irodalom vagy a kultúra területén alkotnak, mégis úgy érzem, fontos velük megismerkednetek. Most például Kusztovszkyné Takács Orsolyával olvashattok egy interjút, aki a Segítség a szülőknek blogon gyermeknevelésről és fejlesztésről ír, és azok számára is számos érdekes információt oszt meg, akik a gyermekvállalást későbbre tervezik. Orsi megalkotta a Saslapokat is, amelyek a szülőknek, és a kisgyerekekkel foglalkozó szakembereknek számára lehetnek hasznosak, a feladatokban azonban a gyerekek is kiélhetik kreativitásukat.

Mondj röviden pár szót magadról!

Röviden? Orsi vagyok. Van egy csodás házasságom, 4 gyönyörű gyerekem. Tanyán lakunk jószággal és tavasztól őszig kertészkedve. Imádom, hogy messze vagyunk mindentől és azt, hogy sok mindenben önellátóak vagyunk.

Mi vett rá, hogy blogot indíts?

Mindig is az volt az álmom, hogy gyerekekkel foglalkozzak. Ezért is tanultam gyógypedagógiai asszisztensnek. Már tanulmányaim alatt is azt vettem észre, hogy sok szülő nem igazán tudja, mit is mond neki egy-egy szakember. Zavarban voltak a beszélgetések alatt. Elsősorban nem is azért, mert valami probléma állt fen a gyermeküknél, és szégyellték, vagy aggódtak volna, hanem mert nem értették a különböző fogalmakat, kérdezni pedig nem mertek. Majd később úgy hozta az élet, hogy magam is a szülői oldalra kerültem. Harmadik fiam beszédfejlődése 2 éves korában mélyrepülésbe kezdett. És igazából ekkor értettem meg, mi is zajlik le a szülőkben egy-egy vizsgálat vagy foglalkozás alkalmával. Ha nem lett volna meg az ismeretem ezen a területen, körülbelül nem értettem volna semmit. Így elhatároztam, hogy röviden lényegre törően elkezdem leírni, amit tudok. És úgy néz ki, tetszik az embereknek.

A blogod a szülői élettel járó mindennapi problémákat dolgozza fel, ahogy a címében is szerepel, segítséget ad ezek megoldásában. Szerinted mitől lesz igazán jó egy ilyen témájú blog, mik a legfontosabb tényezők?

Sokféle blogot olvastam és olvasok. Azokat szeretem – és szerintem sok szülő így van ezzel – ahol nem hosszú, fárasztó cikkek vannak, hanem rövid, tömör és lényegre törő írások. Én is igyekszem így írni. Hiszen egy szülőnek 3 kérdése van, ha felmerül bármi probléma gyermeke fejlődése során. 1: Mi baja van? 2: Miért van baja? 3: Ő, mint szülő mit tehet otthon a gyermekéért?

Megálmodtad a Saslapokat. Ezek feladatlapok, amelyeket óvodás és kisiskolás gyerekek szüleinek, és a velük foglalkozó szakembereknek fejlesztettél ki. Mi a feladatok alapkoncepciója, milyen területeket, témákat érintenek?

A lapjaimmal egy-egy perc gyakorlást igyekszem becsempészni a mindennapokba. Mindezt úgy, hogy akár tovább is gondolhatja a szülő az alap feladatot. Például szoktam összeállítani  5-6 párból álló memória kártyákat. De nem csak egyszerű memória játék lehet belőle. Lehet belőle sorrendiséget, szabálykövetést fejlesztő csomag. Az idei évben pedig egy olyan újítást tettem bele, ahol a lap utolsó feladatánál maga a gyermek készíthet egy saját feladatot. Az én gyerekeim is nagyon szeretik az ilyesmit. A „Most te következel!” rész a kedvencük. Készítenek egy feladatot (kiélik a kreativitást), majd megoldják (gyakorolnak).

Mit tapasztalsz, melyek azok kérdések, amelyeket a szülők mostanában a legtöbbször feltesznek? Miben tűnnek a legbizonytalanabbnak, ha mondjuk nevelésről, fejlesztésről van szó?

„Biztos, hogy jól fejlődik?” - Talán ez a leggyakoribb.

Nem véletlenül. Teljesen felgyorsult a világunk. Minél hamarabb, minél többet teljesítsünk. És nem csak mi felnőttek, hanem a gyerekeink is. (Például a 6 éves kötelező iskola kezdés.) Bizonytalanok, hogy meddig lehet várni, például mozgás- vagy beszédfejlődés esetén, mi az a pont, ahol el kell vinni szakemberhez.  A legnagyobb probléma pedig az, hogy ha kérdeznek is, mindenhonnan más információt kapnak, melyek sokszor ellentmondásosak. Így vagy túl hamar viszik szakemberhez, vagy épp túl későn.

Noha te inkább szakmai oldalról közelíted meg a szülői lét kérdését, és leginkább neveléssel, fejlesztéssel kapcsolatos cikkeket olvastam tőled, számos olyan blog van a „zsáneredben”, amelyek a személyes tapasztalatokra, történetekre építenek, gyakran a gyerekek bevonásával már egészen a születésüktől fogva. Szerinted milyen veszélyekkel járhat, ha egy gyermek „az interneten nő fel”? Hol lehet érdemes a szülőknek határvonalat húzni a „gyerekes tartalom” és a magánélet között? Meg lehet ezt egyértelműen határozni?

Nem tartom szerencsésnek, ha rivalda fényben nő fel egy gyerek. Persze mutassuk meg, írjuk le, kell is kicsit büszkélkedni. De lehet azt diszkréten is. Például van olyan ahol csak a kezdőbetűje van kiírva a gyereknek. Ezt is nagyon jónak tartom. Úgy érzem, nem csak az interneten keresgélő kétes alakok lehetnek károsak, hanem úgy vélheti a gyerkőc, hogy folyton bizonyítani kell valamit. Az örökös bizonyítási vágy pedig nem tesz jót nekik.

Itthon a bloggervilág az elmúlt évben számos átalakuláson ment keresztül. Szerinted a kialakuló irányvonalak pozitívak vagy negatívak? Milyen lehet most a bloggerek jövőképe? Milyen utak állhatnak előttünk?

A járványhelyzet miatt többet vannak az emberek a laptopok, okostelefonok képernyői előtt. Ez elsőre jónak tűnhet, de igazából azt vettem észre, hogy egyre kevésbé olvasnak. Inkább csak pörgetik, amolyan unaloműzésként a különböző közösségi oldalakat. Nehéz eljutni hozzájuk az igazán tartalmas blogokkal. Ezzel szemben, akit sikerül elérni, biztosa lehetünk abban, hogy rendszeresen olvasni fogja az írásainkat.

Milyen jövőbeli terveid, célkitűzéseid vannak?

Nagy álmom egy vállalkozás, mely a feladatlapjaimra épül összekötve a kellemest (segíteni a szülőknek és gyerekeiknek, mely még gyerekkori álmom) a hasznossal (pénzkereset, ami a felnőttkori álmom).

Tetszett a bejegyzés? További tartalmakra vágysz? Kövess Facebookon,  Instagramon,  YouTube-on és Twitteren!

Lennél a mecénásom? Hívj meg egy kávéra Patreonon!