Elkülöníthető-e a szerző a művétől a huszonegyedik században?

Nemrég több gondolatébresztő bejegyzést is olvastam az Így neveld a regényed Facebook oldalon, Réka több posztot is szentelt a cancel culture-nak, a cenzúrának, az amerikai kultúrharcnak, és annak, hogy ezt mi Magyarországon miképpen szemlélhetjük. Mielőtt azonban amerikai kommentháborúkról beszélnénk, vagy esetleg azt vizsgálnánk, hogy a magyar politika miképpen formálja át az irodalmat, fel kell tennünk a kiinduló kérdést: a huszonegyedik században elkülöníthető-e a szerző a művétől?

Amikor egy tetszőleges művészeti alkotásról beszélünk, számos dolgot meg kell vizsgálnunk. Hogy mi a célja, az üzenete, milyen eszközöket használ, milyen a hatása más alkotásokra, vagy esetleg magára a művészeti ágra, milyen társadalmi kórképet ábrázol, és hogy úgy alapvetően a mű egy adott korszakba hogyan illeszkedik, használja-e a korszak stílusjegyeit, vagy egy könyv, film esetében, hogyan keverednek benne a zsánerek, a szerző személye csak ezt követően kerül terítékre. Egy könyv esetében általában egy szerzőről beszélünk (most csak az egyszerűség kedvéért), azonban egy film esetében a szerző megnevezése nem ennyire egyszerű. A stáb több tucat, sőt több száz tagból állhat, a rendező, a forgatókönyvíró, az operatőr vagy a producerek csak néhány kiemelt, és általában megjegyzett szereplői egy stábnak, nem beszélve arról, hogy egy filmre nem csak az alkotóművészek vannak hatással, hanem a forgalmazó stúdió is. Így tehát ha ebből a szemszögből nézzük, fel kell tennünk a kérdést: lehet-e egy teljes filmet bojkottálni csak azért, mert mondjuk az alkotói  közül egy nyíltan rasszista volt?

Nem csak a szerzőt, a befogadót is vizsgálni kell

Az a helyzet, hogy ez ennél sokkal komplikáltabb kérdés. Ugyanis még mindig nem beszéltünk a befogadói elvárásokról. A befogadóra rengeteg dolog hat: a korszak ideológiája, az aktuális politikai berendezkedés, az anyagi helyzete, az adott ország hagyományai, a helye a társadalomban, meg úgy általánosan a társadalom berendezkedése. És ha már a társadalomnál tartunk: a társadalom elkülöníthetetlen a történelemtől, hiszen együtt formálódnak, a társadalom és a történelem pedig elkülöníthetetlen a műalkotástól, hiszen minden együttesen hat rá. Éppen ezért fordulhat elő az, hogy egy alapvetően nem rasszista szándékkal írt műben is találunk rasszista utalásokat, mert ha abban a korban íródott, előfordulhatnak benne ma már rasszistának számító szófordulat, ábrázolásmód. 

De térjünk vissza a befogadóhoz! A filmtörténet példáján keresztül lehet a leglátványosabban végigvezetni a problémát. A film először viszonylag egy kis réteg szórakozási lehetősége volt, azonban hamar nagyon népszerűvé vált, az olcsó mozijegyek miatt ugyanis hamar tömeges szórakozási formává vált. Mivel tömegeket céloztak meg az olcsó mozifilmekkel, épp úgy mint ma, elkezdték a fogyasztói igényeket kielégíteni. Egy rasszizmusra épülő kultúrában az alapvetően a munkásosztályt megcélzó filmek így következésképpen gyakran rasszista elemeket is tartalmaztak legtöbbször humorforrásként, mivel a munkásemberek ezt a humort értették, és a filmkészítők a nagyobb haszon miatt ezt alkalmazták. (Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez ünnepelendő dolog volt, kitörölni viszont nem lehet a filmtörténetből.)

Fontos lenne az alkotás kontextusának vizsgálata

Mivel a szerző mellett a műtől a történelmi és társadalmi kontextus is elkülöníthetetlen, fontos lenne a művek utólagos cenzúrája helyett nagyobb hangsúlyt fordítani ezen elemek vizsgálatára. Ha ugyanis kihagyjuk a történelmet a műből, az értelmezési lehetőségek megcsappannak. A filmtörténet során például megszámlálhatatlan mennyiségű mozgókép született, amelyek jobb eszközök lehetnek a huszadik, huszonegyedik század történelmének megértésére bármilyen tankönyvnél. Ahhoz azonban, hogy megértsük ezt a korszakot, meg kell értenünk a mozgóképek működését is. A céljukat, a szerepüket, a bennük rejlő üzeneteket, ami azért nehézkes, mert a megszámlálhatatlan mennyiségű mozgóképhez megszámlálhatatlan mennyiségű inger is tartozik, amit az agy a megfelelő eszköztár elsajátítása nélkül nem tud értelmezni. 

Az eddig leírtak értelmében a szerző elkülöníthető a művétől, hiszen a személy vizsgálata helyett kizárólag a műre hagyatkozunk. Így könnyebben megvizsgálhatjuk például a propagandafilmeket, vagy az olyan szerzők műveit, akikről ugyan köztudott volt például az, hogy rasszista, történeti jelentőségét azonban mégsem lehet figyelmen kívül hagyni. A műalkotások kölcsönhatásban vannak egymással, legyen szó akár technikai eszközök továbbviteléről (D.W. Griffith például hírhedten rasszista volt, a filmjeiben szereplő fekete karaktereket befestett színészek játszották el, az ábrázolásuk pedig majomszerű volt), filmtörténeti jelentőségét azonban mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a technikáit hosszú évtizedeken keresztül alkalmazták. Leni Riefenstahl náci propagandafilmjei George Lucasra is nagy hatással voltak, Az akarat diadala nélkül a Star Wars bizonyos meghatározó jelenetei sem lennének ugyanolyanok.

Diktatúra és egyenjogúsáért folytatott küzdelmek - a történelem két útja

A huszadik században számos emberjogi mozgalom ért el fontos eredményeket, és megismertük a diktatúrák működését is.  Amerikában folytatódott a harc a nők és az afroamerikaiak egyenjogúságért, Közép- és Kelet-Európában, a Szovjetunió területén azonban egészen más irányú folyamatok történtek. Ez két dolog miatt nagyon fontos: Amerikában küzdelmeknek köszönhetően változásnak indult az eddig elnyomott társadalmi rétegek reprezentációja, míg a Szovjetunióban, és a befolyása alá tartozó területeken a kultúrpolitika  teljesen más irányvonal szerint működött. Ha a filmeknél maradunk, nagy különbséget figyelhetünk meg a cenzúrában. Míg Amerikában a 1934 és 1968 között a Hays-kódex szerinti öncenzúra működött, Magyarországon például, mind a Rákosi, mind a Kádár-korszak alatt szigorú, politikai elvek szerint meghatározott cenzúra működött. Ez a kultúra fejlődésére, és a befogadóra is hatással volt.

Különbségek, a szerzői felelősségvállalás és más megközelítések

A történelem két különböző irányban történő fejlődése mellett meg kell említeni azt is, hogy mind Amerikában, mind Magyarországon teljesen különböző társadalmi problémákkal kell szembenéznünk. Amerikában több nemzetiség él egymás mellett, és mind a mai napig több olyan alulreprezentált társadalmi osztály van, akik jelenleg is a saját egyenjogúságukért küzdenek. A PC mozgalmaknak köszönhetően azonban új kulturális kérdésekre kell válaszokat találniuk.  A legfontosabb a reprezentáció kérdése. A ma vizsgált egyik legnagyobb kérdés, hogy vajon egy kisebbség ábrázolása lehet-e hiteles abban az esetben, ha a szerző nem tagja az adott kisebbségnek. Több új megközelítés van, amely a mű tartalmának vizsgálata helyett a szerző személyét helyezi előtérbe. 

És ez újabb problémát vet fel a kiinduló kérdésben. 

Eddig ugyanis egyetlen szó sem esett a szerző és a mű társadalmi felelősségvállalásáról. Addig ugyanis, amíg szigorúan történelmi kontextusra építkezünk, ezt a faktort nem tudjuk vizsgálni. 

Azonban fel kell tennünk néhány nagyon fontos kérdést.

Felelősséget tud-e vállalni egy szerző 2021-ben egy 1910-ben keletkezett műért? Értelemszerűen nem. Vajon felelősséget vállalt-e a szerző 1910-ben, amikor megjelent a műve? Erre azért nem tudunk választ adni, mert nem született minden esetben bizonyíték arról, hogy ezt megtette. Felelősséget kellett-e vállalnia a szerzőnek 1910-ben az alkotásáért? Ez a kérdés csak részben értelmezhető, mert szerzői jogi és törvényi keretek szerint igen.  Illetve van egy másik szempont is, amely a mű helye az univerzális jóról, rosszról alkotott diskurzusban. Elvárták-e a befogadók a szerzőtől 1910-ben, hogy felelősséget vállaljon a művéért? Levárták-e a mondjuk a magyar olvasók hogy egy amerikai szerző felelősséget vállaljon egy Amerikában keletkezett művéért 1910-ben? Felelősségre vonható-e egy 1910-ben alkotott szerző 2021-ben a művéért? Felelősségre vonható-e egy amerikai szerző Magyarországon 2021-ben egy 1910-ben megjelent műért? Mi számít egyáltalán szerzői felelősségvállalásnak? Miért vonható felelősségre egy szerző?

Konklúzió

Azt gondolhatnánk, hogy arra a kérdésre, hogy elkülöníthető-e a szerző a művétől a huszonegyedik században egyértelmű igennel, vagy nemmel tudunk felelni. Ez egy ennél sokkal összetettebb kérdés, amelynek sok pontjára csak érintőlegesen tértem ki, sok pontját pedig egyáltalán nem vizsgáltam. Nem esett szó például a cancel culture-ról, amely lehetőséget sem teremt a valódi vitára mivel a tények és kontextusok vizsgálata nélkül tesz állításokat egy adott szerzőről vagy műről. Fontos azt is megjegyeznünk, hogy Amerikában és Magyarországon a kultúrharc két teljesen más területen zajlik, noha mindkettő politikai eredetű, máshol és másképpen fejti ki a hatását. Ahogyan azt is meg kell említenünk, hogy politikai, vallási, társadalmi és történelmi különbségek okán a szerző személye és a mű szerepe is szubjektívvá válhat, így amíg például Amerikában valós problémaként jelenhet meg az, hogy kevés afro-latino főhős jelenik meg a blockbuster mozifilmekben, itthon az egyik legnagyobb problémát a roma reprezentáció jelenti.

A szerző személye, szerepe és társadalmi felelősségvállalása nem mindig elegendő egy mű vizsgálatára, főként akkor, ha egy korábbi korban alkotott műről beszélünk. Az alkotás nem létezik a történelmi és társadalmi kontextusa nélkül, így a vizsgálata során nem szabad figyelmen kívül hagyni. Komplex elemzésnél természetesen nem kerülhető meg a szerző személye, de csak a személyre hagyatkozva nem lehet véleményt nyilvánítani egyetlen műalkotásról sem.

Tetszett a bejegyzés? További tartalmakra vágysz? Kövess Facebookon,  Instagramon,  YouTube-on és Twitteren!

Lennél a mecénásom? Hívj meg egy kávéra Patreonon!